Morvai for prezident!

Szerda este a Jobbik és a Magyar Gárda szervezésében eljött a Cívis Hotel konferenciatermébe Vona Gábor (a Jobbik elnöke) és Morvai Krisztina (független jogász, egyetemi tanár, stb.). Már jó sokan (pár százan) összegyűltek, amikor én is odaértem, ezért helyet foglaltam az első sorokban, a székek előtt a földre telepedve. Azt terveztem, hogy kép-, hang- és videófelvételeket készítek az eseményről, ami innen sikerült is. A kicsit megkésett bevonulás után egy helyi gárdista vállalta a házigazda szerepét, bemutatta a vendégeket, akiket természetesen mindenki ismert, és egyből Vona Gábornak szegezte a kérdést, hogy miért is Morvai Krisztinát indítja a Jobbik az Európai Parlament képviselőjelöltjeként.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke először megjegyezte, a telt ház láttán, hogy így néz ki egy egy százalékos párt lakossági fóruma, s kíváncsi lenne, hogy a közvéleménykutató cégek által velük azonos súlycsoportba sorolt SZDSZ gyűlésén vajon mennyien jelennének meg. A Jobbik egyébként Morvai Krisztinát nem képviselőjelöltnek, hanem képviselőnek nevezi, mert annyira biztosak a bejutásában. Ráadásul nemcsak ő, hanem más hasonló érzelmű képviselő is. Sőt, a Jobbik bejut frankón az Országgyűlésbe. “Lehet látni az EP közvetítéseken, ahogy ülnek ezek a szellemileg betokásodott alakok a jó melegben, s azt hiszik, az idők végezetéig ott is maradnak, és ebbe a dagonyába fog betoppanni Morvai Krisztina, és már látom, amint az arcukra fagy a mosoly. Ráadásul a TV2 Mokkájában elkövették azt a hatalmas hibát, hogy meghívták Morvai Krisztinát, és Thürmer Gyulát a Munkáspárttól.” (Most nézz videót!)

Utána pedig Morvai Krisztina mondott beszédet, hogy ő hogyan éli meg a jelölést:

Egyébként nagyon szimpatikus volt Morvai Krisztina, megnyerte magának egyből a közönséget, innentől már zavartalanul tudta elmondani öt pontból álló programját, amit a Jobbik honlapján is el lehet olvasni (már amikor épp működik, és nem építik át). A programja egyébként nem olyan, ami szép és jó, de sok pénz kell a kivitelezéshez, hanem pont a mostani mutyizás, pazarlás és kizsákmányolás megszüntetése. Pl. a jelenlegi uniós pénzeket is lenyúlják rendesen, pedig nincs belőlük sok, a mostani Magyar Nemzetben is írták, hogy tavalyi évig csak feleannyi pénzt sikerült megigényelnünk, mint amennyi ténylegesen rendelkezésre állt. Nem elég, hogy belekényszerítettek minket az Unióba, még nettó befizetői is vagyunk a kezdetek óta folyamatosan. De szóljon, akinek már sikerült kávézót nyitnia Bécsben! Mert ezzel hitegettek minket.

Még két videó következik, fotógaléria pedig itt látható.

A programok ismertetése első rész és második rész.

Plázacica

Durva dolog következik, 18 éven felülieknek ajánlott! Kaptam egy videót, az én feladatom volt nézhető formába önteni. Ismerősök a Plaza környékén kocsikázva kiszúrtak egy letolt nadrágú, kilógó csecsű cigánykurvát (anyagneveket ugye egybeírjuk), és közelebbről is is megnézték, annyira nem hittek a szemüknek, hogy ez Debrecen egyik legfrekventáltabb helyén előfordulhat. A srácok éppen nem voltak szexelős kedvükben, szerintem el is ment a kedvük ettől egy időre.

The Classical Conspiracy

Hónapokkal ezelőtt néztem, hogy Miskolcon tervezik a tavalyi Therion koncert nyomdokain haladva az Epica zenekar szimfonikus megszólaltatását. El is szomorodtam, mert tudtam, hogy úgysem fogok elmenni rá, mert utálok egyedül koncertekre mászkálni, pláne más városba. Ezért amikor Csabicsek tegnap közölte Messengeren, hogy megy a koncertre, finoman utaltam rá, hogy mennyire irigylem (“te mázlista geci”). De öt órakor felhívott, hogy mennék-e, ha van fuvar és elővételi jegy, ezért gyorsan le is csaptam a lehetőségre, mint techgeek az iPhone-ra.

Hárman zsúfolódtunk be egy Transit első üléssorába: Csabicsek, egy haverja, meg én. Odaúton régi Theriont és új Epicát hallgattunk. Negyedórával a kilences kezdés előtt érkeztünk meg. A bejáratnál nem volt tolakodás, a biztonságiak egy pillanat alatt elintézték a jegykezelést, nem volt semmi motozás, felesleges kérdezősködés és lapos pillantás. Nem is volt rá szükség, a közönség tudott viselkedni, nem volt hangoskodás, hőzöngés, csendben beszélgetve várta mindenki a koncertet. A küzdőtér közepére székeket tettek, ahol már foglalt volt minden hely, és a lelátókon sem volt sok szabad hely. De megszoktuk a koncerten állást, ezért beálltunk hátra, a keverő mellé, ahol néha elég durva basszusok gyűrtek maguk alá.

Először a Reményi Ede Kamarazenekar és a Miskolci Nemzeti Színház kórusa kezdett egy intróval, aztán bejöttek páran az Epicából és rendes rockzenekari hangszereiken becsatlakoztak a komolyzenei blokkba. Kb. 45 perces lett a bevezető szimfonikus rész. Dies Irae.

Ez meg a birodalmi induló volt, ha megnézted. Kb. 20 perc szünet következett, amikor szorgos serpák elpakolták a küzdőtérről a székeket, a közönség pedig a folyadék in-/outputot intézte. A szünetben a furcsa akcentusú konferanszié közölte, hogy a második rész alatt mindennemű felvétel tilos, mert ha valakit rajtakapnak, akkor elveszik, megszakítják a koncertet és irgumburgum. Ezen biztos volt nagy felzúdulás, mert közvetlenül a zenészek fellépése előtt helyesbített, hogy fényképezni szabad, de ne videózzon senki. Pedig jó lett volna, de megelégedtem a fotózással is. A szünetben egyébként láttunk más arcokat is Debrecenből és környékéről, akikről eddig is tudtuk, hogy nagy operametál-rajongók.

A második blokkra bemerészkedtünk a közönség első részébe, és megkezdődött az, amit itt most nem tudok szavakba önteni. Egy kezemen meg tudom számolni, hány ilyen nagy külföldi zenekar koncertjén voltam (vagy a Clawfingeren kívül nem is volt más?), de ezt az élményt nehéz lesz túlszárnyalni. Pedig tervezek még pár nagy zenekart erre az évre. Most is énekelt a kórus, húzta a szimfonikus zenekar, de leginkább a metálkodás hallatszott, olyannyira, hogy a színpadon lévő tömeg még annyi hangerőt sem kapott, mintha plusz egy hangszer szállt volna be a rockformációba. Nem volt ez rossz, ahol kellett, ott hallatszott. Amikor a színpadon felhördült a gitáros és bősz hajpörgetésbe kezdett az énekesnő, az idősebbek közül biztos leléptek jópáran, mert Csabicsek megfigyelte, mennyivel kevesebben maradtak az éjfélig tartó koncert végére. De ilyen ez az operametál: vegyeskórus + szimfonikus zenekar + dob, gitár, bőgő, szinti + operaénekesnő + hörgés, károgás + headbang és metálkodás. Ilyen rendhagyó produkciót legközelebb talán jövőre láthatunk ugyanitt.

Meglepő, hogy a közönség mennyire értette a zenészek angol szövegét. A hollandoknak nem okozott gondot a GY és R hangzók használata, ezért plusz örömködés volt, amikor az énekesnő szép kiejtéssel bejelentette, hogy “Szeretlek Magyarország!” A zenekar láthatóan jól érezte magát a színpadon a lelkes közönség előtt, sok ráadásszámot is adtak, így lett összesen 160 perces a produkció. Átszellemülve és zsibbadt lábbal hagytuk el a termet. Zsebfényképezőmmel készült fotókok itt.

Update: Az enyéim után Csabicsek fotói is megtekinthetők a fenti galériában.

Premier Plan – Long Train Running

Elkészült végre ez a videó is:

Premier Plan, SunTana

Pénteken én is beléptem a tanítók sorába. Kiadványszerkesztést okítok egy nyomdász egyetemista lányának. Lesz mit tanítani, mert itt illik vágni az angolt, a gépbuherálást és a gépelést, mielőtt belevág ilyesmibe az ember. Ez itt most nincs, ezért az is probléma volt, hogy a billentyűzetemen elnavigáljon, hiszen a billentyűk feléről lekopott a felirat. Kéne vennem valami újat? Nekem ez pocséklásnak tűnne, hiszen akkor kukáznom kéne egy egyébként tökéletes billentyűzetet.

Este elkarikáztam Premier Plan koncertre. Nagyon szép idő volt odafelé menet, imádom a napnyugtát, akkor a legnyugodtabb minden. Premier Plan és Suntana fotók itt, s következzék egy Suntana videó is:

Kis Sóder nagyon kikupálta magát gitárból, zseniális volt a muzsika. Premier Plan videóval még adós vagyok, de ami késik, nem múlik.

A farkas dala

Sokadik próbálkozásra csak feldolgozta ezt a videót is a YouTube (szabad fordításban tecső).  Ma új technológiákkal kísérleteztem, mint látszik: az MP3-lejátszóm által felvett hangot egyesítettem a fényképezőm videójával (oké, ilyet már korábban is csináltam), de a hangra ráengedtem egy DFX-et, hogy jobban csengjen, a videóra pedig rákevertem további videókat, amiket a Fraps rögzített Winamp vis pluginekből (Milkdrop megural), és egy kis Audiosurf is becsúszott. A YouTube pedig képes élvezhetőbb videót is elénk lökni, ha nagyon akarja. A beágyazott videók továbbra is szarok, de ha ráklikkelsz, és elég gyors a neted, géped, akkor élvezhető felbontással és hangminőséggel örvendeztet meg. Na, de következzen a videó:

Kuttya – A farkas dala

Van Kuttya

Tegnap nem tudtam, melyik ujjamat harapjam, amikor döntenem kellett, hogy kellemesen kikapcsolódok az Új Vigadóban Jurij és 30Y koncerten (bár nem volt rá társaság), vagy Van és Kuttya koncertre megyek az Unpluggedba, ahol hasznos dolgot is csinálhatok, fotózok és videózok, ráadásul a belépő is ingyenes (nekem). Győzött az utóbbi, és ez is jó volt. Bár koncert után kocsmázhatnékom támadt, de megint nem volt kivel, szóval hazatekertem. A mai termés eddig: fotók itt nézhetők meg, s videjókat is készítettem ám! Az első már kész:

Van

Metálvideók

Délelőtt még a pénteken, munkaügyben készített fotókat dolgoztam fel, mert valamit csak dolgozzak már hétvégén, ha a tegnapot úgy ellógtam. Utána videószerkesztésbe kezdtem. Az asztali gépre felraktam az CS 1.5 Premiere-t, de már akkora codecgondok vannak azon a gépen, hogy inkább a régi, 6-os Premiere-rel dolgozgattam a lepin. Arra csak egy Ffdshow és egy 4-es DivX került, és már lehet vele dolgozni (XP alól).

• Premier Plan klip itt látható (csak kivágtam).
• Iron Maidnem videó itt látható (a statikus kamera képére rátettem pár effektet és saját fotómat).

Ez pedig a legállatabb videó, amit valaha készítettem: Szepultúra vs. Aliens vs. Predator:

Remélem, Atushék is ilyen keményen fogják ugyanezt a számot nemsoká játszani az Új Vigadóban!

Iron Maidnem

Kipróbáltam már ezt a Stage6-ot feltöltői szempontból is, erre pedig adódott egyből egy alkalom, az Iron Maidnem honlapján ugyanis van egy elég nézhetetlen formátumú, szégyenletesen nagy MPG egy tavalyi koncertről, ezért nagy hekkelések árán DivX-be konvertáltam. A feltöltés pár óráig eltartott, mert az upload nem olyan nagy itthonról, de amikor felment, percek alatt feldolgozta a rendszer a nem kis méretű állományt. Az agyonterhelt YouTube sokkal tovább elmolyol sokkal kisebb videókkal is. Szóval tessék 10. évfordulós Iron Maidnem koncert:

Tökjó

Amikor elterjedt a szélessáv, én már azonnal számoltam a videók bitrátáját, és kijött az eredmény, hogy a DivX-es videók már frankón átjöhetnének streamelve (töltés közben megtekintve, mint a YouTube és társai). Ez sok évvel ezelőtt történt, mégis csak tegnap fedeztem fel egy olyan videómegosztó portált, ami képes DivX-es videókat kezelni (és csak azt). Ez a Stage6. Ráadásul nincs terjedelmi és méretkorlát, mindenki akkora videókat rak fel, amekkorát nem szégyell (és nem sérti vele más jogát). Még HD minőségű videók is akadnak szép számmal. Ennek örömére be is ágyazok ide egy videót. Ha a Firefox plugint kér, telepítsd, és nézheted a DVD-rip minőségű videót. Ha pedig ilyen jó a minősége, rakd ki teljes képernyőre, ez nem YouTube, hogy menet közben pixeleket számolgathass. Ezért megéri a fényképezőmmel is 640×480-as videókat készíteni. Tegnap is nézegettem sok videót az oldalon, ma meg a koncertvideókra buktam rá, ami nem kis feladat, mert képesek egy-másfél órás videókat is felrakni. Ezért következzék itt a Within Temptation jávai koncertje:

Amikor beesteledik, akkor jönnek a jóságok. Csuhás dobosok és rakott szoknya. A közönség pedig nem bugyikat, átizzadt pólókat és söröspoharakat dobál a színpadra, hanem RÓZSÁKAT! Az énekesnő pedig olyan furán mondja, hogy thank you. Mintha azt mondaná magyarul, hogy tökjó .

Nagyhidegből nagymelegbe

Basahalom még az EFOTT-on megmondta, hogy jó lesz a nyári videókat télen megszerkeszteni, és milyen igaza volt! Elővettem a hegyaljás videókat, és elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, gatyába rázom őket. Nehezen indult, mert a régi Premiere az asztali gépemen beadta a kulcsot, reinstall után is összeomlik a legapróbb kis parancsra is. Újat szerezni időbe kerül, ezért a laptopon álltam neki videót szerkeszteni. 1 GHz proci, 384 mega RAM, de bírta, csak nem kellett sokszor előnézetet renderelni, mert azzal sok idő megy el. Ezért pár helyen találhatnak hibákat a szőrszálhasogatók, de homevideónak már így is tökjó. A zene sokaknak ismerős lehet.

Az fotográfiák megelevenedésirűl

Most bukkantam rá az Animoto kedves honlapjára, ahol minden fáradság nélkül, pár kattintással ütős videót lehet készíteni meglévő fényképeinkből. Ingyér’ csak 30 másodperc a megengedett hossz, a tetszőleges hosszúságú videóért fizetni kell. Ezért csak egy félperces videó áll itt bemutatásként.

Korzózás

Fejeltél már le galambot? Nekem sikerült, amikor szombaton egy sétálóutcán bringáztam a főtér felé. Még jó, hogy a simléder felfogta az ütközés nagy részét, csak egy kicsit tolult az arcomba a galambszag. A főtéren éppen beállt a Tündérground világzenei formáció, két számot meg is tudtam nézni tőlük, ami egész jó volt. De át kellett mennem a Cellába, hogy Orgiékkal megbeszéljük a tokaji utazást. A banda fele még akkor is hiányzott, amikor eljött a Folk Error koncert ideje. Nem vártam tovább, mentem koncertezni, mert egy ilyen koncertet nem hagyok ki, amikor itt van az orrom előtt. Igaz, hogy már láttam őket a Kottán is, de amíg nem ismerem unásig a számaikat, addig megyek. Képek itt.

Vasárnap is korzózás volt estefelé. A Rocksuli kezdett, előbb a Nightwish Project, amiben egy elég jó hangú csaj énekelte Tarja számait. Utána Ska Project, amire megmozdultak a tinipunkok. De amire igazán kíváncsi voltam, az az Alien volt, amiről csak fél füllel hallottam, nem is voltam egész biztos benne, hogy lesz egyáltalán, mert éppen csak előtte konferálták fel. Jó volt őket nagyszínpadon látni. Aztán Jazzben üdítőzés és megnéztem a PG Csoport koncertjének elejét is. Képek itt.

Ma hajnal ötkor keltett a szomszéd kutyája, ezért volt idő a képekkel foglalkozni és videót szerkeszteni. Készítettem egy skaprojectes videjót, alant ez indul, ha ráklikkelsz.

Jessie Galante koncert

Tegnap többféle program közül is választhattam, végül annál maradtam, hogy a Jazzben Bálint szülinapjára ittunk, onnan átmentem az Unpluggedba, hogy megnézzem Jessie Galante-ot, s vissza Jazz. A koncert zeneileg frankó volt, csak a közönség gondolta, hogy ülőbulit rendez. Ki kéne takarítani az összes széket a színpad környékéről, akkor lenne elöl ugráló közönség. Egyetlen előnye volt a helyzetnek, hogy zavartalanul tudtam fotózni, videózni. Két számot felvettem elejétől a végéig, az egyik hangját diktafonnal is, s ez jó ötlet volt, mert a hangfalak előtt az sokkal jobb hangot tudott felvenni, mint a fényképező pindurka mikrofonja. Ilyen koncertet egyébként nem sokat látni, mert ilyen fekete hangú énekesnő nincs mégegy rockbandában, ráadásul a phaidonos zenész srácok is értették a dolgukat. Az énekesnő mozgása is nagyon profi volt. Fotók itt.

Lányokkal vissza a Jazzbe, ahol a kerthelyiségben elvoltunk hajnal kettőig. Yngát lebeszéltem a taxiról, inkább pár perc alatt hazaszállítottam a csomagtartón, csak úgy lobogott a szoknyája, amint leszáguldottunk a felüljáróról. Persze rendőrrel nem lett volna érdemes találkozni, mert erősen ittasak voltunk mindketten. Inkább a fiatal diszkós köcsögökkel volt a baj, mert úgy tűnik, a szemükben nem egy társadalmilag elfogadott dolog, hogy egy srác csomagtartón szállít egy csajost. Ebben a faluban is mekkora úr lett a flanc és rongyrázás!

Következzenek a videók: