Tegnap még mindig a Linuxot tákolgattam, és vindózra tettem VMWare-t, hogy vindóz alól is tudjak Linuxot futtatni, ha úgy tartja kedvem. Feltoltam rá egy UHU-t, hogy majd megismerjem. Így a laptopomon már két Linux és egy XP oprendszer fut – ha az egyik összefosná a bokáját, akkor egy pillanat alatt előkapom a másikat. Az esti kocsmázás alatt meg is kaptam Petiéktől, hogy nem vagyok jól összerakva.
A napot igazából nem ezzel szerettem volna eltölteni, hanem adatokat akartam archiválni az asztali gépemről, de amikor kerestem a nyers DVD-ket, csak hűlt helyét találtam. (Ma reggel megtaláltam az asztalomon, ezért ma archiválok.) Estére is terveztem, hogy elmotorozok Balmazújvárosra egy Pozvakowski. koncert erejéig, de az esti hidegben már nem akartam motorra pattanni. Még napközben sem, pedig tervezgettünk egy motorozást. Ezért este inkább eltekertem az Inkognitóba, mert szólt Pannóca, hogy összegyűlünk ott páran. Először rendeltem egy szokásos szamurájt, de a fogyasztása közben az itallapra tévedt a szemem, és úgy maradt kigúvadva. Na jó, csak másfélszerannyiba került, mint a Jazzben, pedig az sem egy olcsó hely. De Bálintra való tekintettel nem mentünk a Fácánba, mert ott éppen az exe tartózkodott. Kazi rápöffentett egy koporsószögre, én pedig elkezdtem köhögni és fulladozni – már több mint két hónapja nem voltam bagófüstös helyen, s ez meg is látszott füsttoleranciám hiányában. Az alkohol is kicsit jobban hatott. De nem tervezem, hogy gyakran dohányozzak passzívan ilyen helyeken.
kár, hogy nem mentünk. pedig úgy elolvastam volna, hogy mit írok a helyről.