Előjáték az apokalipszishez

Világunk helyzete 2007 őszén

• Nyersanyag és erőforrás fogyóban van. A világ mezőgazdasága lehetőségei határán termel. Vészesen pusztul a talaj, fogy az édesvíz. Világunk gabonatartalékai folyamatosan csökkennek, megindult az élelmiszerárak erős emelkedése. Összeomlóban van a tengeri halászat, mivel a kifogható halak száma tizedére csökkent. Az olajtermelés hozamcsúcsán vagyunk, az utóbbi 9 évben a kőolaj ára a tízszeresére nőtt.

• Folyamatos veszély a madárinfluenza kialakulása és a világjárvány kirobbanása, amely akár milliárdnyi áldozatot követelhet, elsősorban a szegény, alultáplált népességben.

• A nyersanyagot szemétté alakító termelési módszerek már a természet alapvető körfolyamatait is veszélyeztetik. Gyorsan emelkedik a földi átlaghőmérséklet és az ezzel járó időjárási szélsőségektől szinte mindenütt szenvednek. Fokozatosan emelkedik a világtengerek szintje. Már megkezdődött a lakosság áttelepítése az alacsonyan fekvő kisebb szigetekről. Bolygónkon a fajok száma ugrásszerűen csökken, elsősorban az egyenlítői őserdők pusztítása miatt. Évente ma akkora erdőterület tűnik el, amely megfelel Olaszország területe negyedrészének. Egyes felmérések szerint az elkövetkező húsz évben a ma élő fajok csaknem fele eltűnhet. Az élővilág a földtörténet során ehhez hasonló összeomlásokat csak a kb. hetvenmillió évente jelentkező, világűrből eredő csapások során szenvedett el. Éghajlati és egyéb változásokhoz egyre nehezebben igazodik az élővilág.

• A villamosenergia közművek magánkézre adása, aminek eredményeképpen a hálózat teljes összeomlásának veszélye erősen megnő, lásd a 9.3. szakaszt, máris nagyobb áramkimaradások sorához vezetett szerte a világon.

• Már a leggazdagabb országokat is elérte a szűkösség. A világgazdaság a korlátok miatt jelentkező szűkösséget az egyetemesítésnek (globalizációnak) nevezett folyamat segítségével igyekszik ellensúlyozni.

• Ennek az az eredménye, hogy a gazdagabb országok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. A legszegényebb országok jóval többet fizetnek vissza kamatként és törlesztésként, mint amennyit segélyként és kölcsönként kapnak.

• Kína és India válnak az egyetemesítés főnyerteseivé. Európában és az USA-ban emiatt iparágak mennek tönkre, nő a munkanélküliség és az eladósodás.

• A gazdag és a szegény országok között egyre növekvő különbség hatalmas feszültségeket kelt. Emiatt a világ viszonyai egyre kaotikusabbakká válnak. Az USA afganisztáni, iraki és tervezett iráni háborújával a közel-keleti és közép-ázsiai olaj- és gázmezők feletti uralmat katonai eszközökkel akarja biztosítani. Oroszország elfordul Európától, gáz- és olajkivitelét inkább Kínába tervezi. A világpolitika főmozgatója az erőforrások, az olaj- és gázmezők feletti ellenőrzés.

• A szeptember 11-ei tömeggyilkos támadások, Afganisztán és Irak lerohanása óta az Egyesült Államok és az iszlám világ közötti viszony egyre feszültebb lesz. Az Egyesült Államok katonai csapásai valószínű az USA ellenségeinek elképzeléseit segítik megvalósulni. Ezek az iszlám országok mérsékelt, amerikabarát kormányzatainak megbuktatását és ezzel az olajtermelés bizonytalanná tételét célozhatták meg. Ez viszont a fejlett országok gazdasági összeomlásához, az USA jelentős visszaszorulásához vezethet.

• Az egyetemesítés eredményeképpen a műveltségi különbségek rohamosan csökkennek. A posztmodern gondolkodás nagy sikerrel és vészes gyorsasággal rombolja a hagyományos vallási, műveltségi rendszereket, értékrendeket. Kivétel az iszlám. Lassan jobban hasonlítanak egymáshoz a világ különböző tájain élő fiatalok, mint az egyes fiatalok saját szüleikhez. Azonos műveltség illetve műveletlenség, ízlés, tudás illetve tudatlanság a különbözőségek, a sokszínűség megszűnéséhez vezet, ami rontja, lerontotta az emberiség alkalmazkodóképességét. A fogyasztói társadalom az ember alaptermészetétől idegen viselkedésmódokat alakít ki. Tehetős polgárai, ha nem is tudatosul bennük, hogy tényleg miért teszik, visszautasítják az élet továbbadásának örök törvényét. Ez a gazdag országok népességének csökkenéséhez és az ezzel járó gyorsuló öregedéséhez vezet. Miközben már jó néhány fejlettebb országban a népesség gyorsuló ütemben csökken és a kevés gyermekkel is egyre kevésbé törődnek, a kilátástalan gazdasági helyzetben lévő országok népessége ha csökkenő ütemben is, de egyre gyarapszik, a föld népessége naponta 210 ezer fővel nő.

• Ma még alig érzékeljük a fenyegetéseket. Már csak azért sem látjuk, mi vár ránk, mert az idegek borzolására épített hirdetési módszerek eltompítják veszélyérzetüket és a ténylegesen fenyegető veszélyek felismerésére képtelenekké váltunk. Ugyanis az átlagos tévénéző a képernyőre meredve mindennap számos veszélyhelyzetet él át, minden következmény nélkül. Emeleteket zuhant hős a következő folytatásban úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna. Egyébként is felfoghatatlan mennyiségű hírt hallunk, az ember számára értelmezhetetlen dolgokat. Nagy többségünk meg sem kísérli azt, hogy gondolkodjon a jövőről. Csak a szeptember 11-i terrortámadás óta érezhető, hogy az emberek kezdik felismerni, mennyire veszélyessé vált, azzá tett világban élünk.

• Az értelmiségiek java érzi a veszélyt, de nem látja át, hogy igazán mi fenyegethet. Kiszolgálják a pénz világot egyetemesítő uralmát és közben nem veszik észre, hogy a fő veszély nem a nemzeti és vallásos érzés, hanem éppen a hagyományos értékek gyors eltűnése, az ugyanolyanná válás. Nagyon sajnálatos, a fogyasztókat előállító, embereket elszürkítő piaci érdekek ellen nem lép fel olyan számottevő ellenerő, amely az emberiség és a társadalom hosszútávú érdekeit szolgálná.

Ez a részlet Végh László - Fenntartható fejlődés című tanulmányából származik. Tovább is van, olvasd még!